A sebészeti füst fizikai, kémiai és biológiai összetevőivel kapcsolatos kockázatok (melyek a rákkeltő, a mutagén, a gyulladáskeltő hatás és a fertőzésveszély) enyhítése mellett számos más ok is van: A sebészeti füst a láthatóságot korlátozza a minimálisan invazív eljárások és a sok szöveti ablációval járó beavatkozások során, ezáltal a műtéti idő meghosszabbodik és potenciálisan növeli a szövődmények kockázatát.
A sebészeti füst veszélyei és az elszívás szükségessége
A sebészeti füst olyan veszélyes melléktermék, amely lézerek, elektrosebészeti készülékek (kauterek), ultrahangos vagy más sebészeti eszközök használatából származik. Mivel ezek az eszközök roncsolják az ereket és elpárologtatják a szöveteket, a folyadékot és a vért, a levegőbe kerülő szilárd részecskékkel együtt füstté alakítják a gázokat. A Buffalo Filter a világ legátfogóbb és technológiailag legfejlettebb füstelszívó termékcsaládját kínálja. Termékeink kényelmesek és hatékonyak mind a személyzet, mind a beteg számára.
A műtét során keletkező füst összetétele általában 95% víz és 5% egyéb anyag. Ez az egyéb anyag veszélyes a műtő személyzetére és a betegekre. A sebészeti füst veszélyes anyagait 3 fő csoportra osztjuk: kémiai, biológiai és fizikai összetevők.
A kémiai összetevők csoportja több mint 80 különböző toxikus anyagot és mellékterméket tartalmaz; amelyek káros egészségügyi hatását már dokumentálták. Ezek közül néhány:
Perklór-etilén: a főkomponens, akut hatása mint általában a szerves oldószereké: narkotikus és irritatív. Szédülés, hányinger, fáradtság (prenarkózis-szindróma), szájszárazság, a nyálkahártyákon és a bőrön irritatív tünetek jelentkezhetnek
Hidrogén-cianid: a vegyi háborúban alkalmazott neurotoxin
Toluol: hasonló a festék hígítóhoz; ismert karcinogén
Formaldehid: a metán és egyéb szerves vegyületek oxidációjának köztes vegyülete. A formaldehid mérgező és rákkeltő hatású. A szem irritációját, nyálkahártyák égető érzését, asztmás embereknél a tünetek erősödését, fulladást, valamint fejfájást okozhat. Az USA-ban mint lehetséges rákkeltő anyagot tartják számon.
Etil-benzol: aromás szénhidrogén
Benzol: aromás szénhidrogén, ismert karcinogén.
Az elektrokauter használata során keletkező szénmonoxid fejfájást és émelygést okozhat. A sebészeti füst és az aeroszolok irritálják a tüdőt és a cigarettafüsthöz hasonló mutagenitással bírnak. Az expozíció számszerűsítésére nemrégiben végzett vizsgálat szerint egy napi műtéti aktivitás során keletkezett füst 27-30 cigaretta füstjének felel meg. Ezek a vegyületek egészségügyi kockázatot jelentenek az expozíciónak kitett személyzet számára.
A biológiai anyagok csoportjába a vér, a potenciálisan fertőző vírusok és a baktériumok tartoznak. Mivel a sebészeti füst körülbelül 95% -a vízgőz, kedvező életteret hoz létre a baktériumok és a vírusok számára, amelyek fertőző betegségeket tudnak átadni. A füstben levő vírusok fertőzőképessége dokumentált evidencia! Egy sebész bejelentett esete szerint ugyanazt a DNS-vírustípust találták a sebész garatjában, mint a nemrégiben anogenitalis condylomával kezelt páciensének vírusos növedékeiben. Szintén bizonyított, hogy a sebészi eszköz által létrehozott füstből HIV-1 vírust mutattak ki.
A fizikai komponensek a műtéti füst szilárd részecskéit jelentik, amelyek <0,01 mikron-tól >200 -ig terjedő tartományban vannak, a többségük mérete 0,3-3,5 mikron. Ezeknek az ultrafinom részecskéknek a mennyisége jelentősen emelkedett műtőkben és elektrokauter használata közben.
A 0,3 μm-nél kisebb részecskékre hatástalanok a tüdő normál szűrési mechanizmusai, képesek átjutni a nyálkahártyán és lerakódnak az alveolusokban, ahol a vér / gáz csere zajlik. A cigarettafüsthöz hasonlóan bénítják a csillókat, a tüdők normál filtrációs mechanizmusait. Kimutatták, hogy a sebészeti füst akut és krónikus gyulladásos folyamatokat (pneumonia, bronchiolitis, emphysema) okozhat.
A sebészeti füst fizikai, kémiai és biológiai összetevőivel kapcsolatos kockázatok (melyek a rákkeltő, a mutagén, a gyulladáskeltő hatás és a fertőzésveszély) enyhítése mellett számos más ok is van:
A sebészeti füst a láthatóságot korlátozza a minimálisan invazív eljárások és a sok szöveti ablációval járó beavatkozások során, ezáltal a műtéti idő meghosszabbodik és potenciálisan növeli a szövődmények kockázatát.
A peritoneális üregben levő aeroszolok eltávolítása segít csökkenteni az optika szennyeződését.
Az orvosi személyzet számos olyan tünetről számolt be, amelyek a műtéti füst expozíciójához kapcsolódnak: hányinger, fejfájás, tüsszögés, szédülés, szem / orr / torok irritáció.
A laparoszkópos műtét során a sebészeti füstben jelenlévő toxikus vegyületek abszorbeálódnak a testbe.
